gazdasági növekedés

Akkor ugrott az idei 4 százalékos növekedés? Megkérdeztük az elemzőket

Akkor ugrott az idei 4 százalékos növekedés? Megkérdeztük az elemzőket

A tavalyi utolsó negyedéves GDP-adat és az év eleji első gazdasági részadatok után végképp letettek a gazdasági szakértők arról, hogy az idei kormányzati növekedési cél teljesülhet. A 4%-os GDP-bővüléshez már korábban is szkeptikusan viszonyultak az elemzők, ám a Portfolio friss körkérdésére adott előrejelzések végképp eltávolodtak ettől.

Nagy Márton kimondta: nem realitás a 4 százalékos GDP-növekedés

Nagy Márton kimondta: nem realitás a 4 százalékos GDP-növekedés

Nem lesznek megszorítások, a fogyasztás biztosan helyre fog állni, ugyanakkor nem realitás az idei 4 százalékos gazdasági növekedés - erről beszélt a VG.hu tudósítása alapján Nagy Márton a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft céljairól szóló keddi sajtóeseményen. A nemzetgazdasági miniszter részéről ez volt az első elismerése annak, hogy a 2024-es költségvetés eredeti makrogazdasági feltételezése már nem tartható.

Bod Péter Ákos: Lehet álmodozni növekedésről, de itt a fránya realitás

Bod Péter Ákos: Lehet álmodozni növekedésről, de itt a fránya realitás

A koratavaszi adatok ráirányították a figyelmet a gazdasági helyzetünkre, noha a közvéleményt foglalkoztató témákból most egyébként sincs hiány. A makrogazdasági viszonyok általában szűk kör figyelmét kötik le, az elmúlt másfél év rekordméretű inflációja azonban felerősítette a közgazdasági ügyek iránti érdeklődést. Újabban pedig a térség országaihoz mért jövedelmi, fogyasztási mutatóink is hullámokat keltettek, hiszen azokból az olvasható ki, hogy relatív helyzetünk romlott korábban jóval mögöttünk járó népekkel szemben.

MNB: nem a magas kamat, hanem az infláció miatt visszaeső belső kereslet akadályozza a beruházásokat

MNB: nem a magas kamat, hanem az infláció miatt visszaeső belső kereslet akadályozza a beruházásokat

A vállalatok nehéz gazdasági környezetének fő oka, „a problémák közös gyökere az infláció, így csak az árstabilitás állíthatja helyre a gazdasági bizalmat, a termelés és a beruházások újbóli növekedését” – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank több gazdasági, illetve vállalati hangulati felmérés, valamint konjunktúra-index vizsgálata alapján.

Felrobbanthatja az inflációt a béremelkedés?

Felrobbanthatja az inflációt a béremelkedés?

Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?

Rengeteg a diplomás munkanélküli Kínában, és a helyzet egyre rosszabb lesz

Rengeteg a diplomás munkanélküli Kínában, és a helyzet egyre rosszabb lesz

Kína továbbra is strukturális foglalkoztatási problémákkal küzd, a munkahelyekre nehezedő nyomás nem enyhült, annak ellenére, hogy a munkaerőpiac idén jól indult, különösen a mesterséges intelligencia és big data területeken - közölte a kínai emberi erőforrások minisztere.

Már lefelé lóg ki Magyarország az EU-s gazdasági lajstromoknál

Már lefelé lóg ki Magyarország az EU-s gazdasági lajstromoknál

Magyarország gazdasági teljesítménye vegyes képet mutatott a negyedik negyedévben az Eurostat adatai alapján. Az éves GDP-visszaeséssel az unió középmezőnyébe kerültünk, míg a foglalkoztatás változásánál, valamint a termelékenységnél már a hátsó traktusba kerültünk. 2023 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban stabil maradt a GDP az előző háromhónapos időszakhoz képest, ellentétben a 2023 harmadik negyedévével, amikor az euróövezetben a GDP 0,1%-kal csökkent, míg az EU-ban stagnált.

Nincs gazdasági modellváltás, csak finomhangolás - Suppan Gergely írása

Nincs gazdasági modellváltás, csak finomhangolás - Suppan Gergely írása

Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.

A nemek közötti egyenlőség gazdasági ereje

A nemek közötti egyenlőség gazdasági ereje

Nehéz olyan szót találni, amely fontosabb a világ legnagyobb kihívásai és szakpolitikai prioritásai szempontjából, mint az idei nemzetközi nőnap témája, az „inkluzivitás”. A társadalom egésze számára előnyös inkluzív és zöld gazdasági növekedés a fenntartható jólét, a társadalmi kohézió, a versenyképesség és a geopolitikai stabilitás elengedhetetlen összetevője. A társadalmaink valamennyi tagjára kiterjedő „igazságos átmenet” támogatása döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az éghajlat-politikai fellépés és a digitális átállás egy fenntarthatóbb és biztonságosabb világhoz vezessen.

Kínába látogat az IMF vezére

Kínába látogat az IMF vezére

Az IMF szóvivője, Julie Kozack üdvözölte Kína gazdaságélénkítő intézkedéseit, amelyek a minőségi és fenntartható növekedésre irányulnak, miközben az alap szakértői még elemzik a lépések részleteit. A Valutaalap vezetői közben konzultációra készülnek Pekingben a kínai hatóságokkal.

Virág Barnabás: az új közgazdaságtannak új mérőszámokra van szüksége

Virág Barnabás: az új közgazdaságtannak új mérőszámokra van szüksége

Bár a GDP közel 100 éves konstrukciója a modern közgazdaságtan egyik nagyszerű vívmánya, a modern gazdaságok igényeinek egyre kevésbé képest megfelelni - mondta el Virág Barnabás a Fenntartható GDP című vitairat bemutatóján. Az MNB-alelnök a kihívások és fejlesztési irányok bemutatása mellett arra is kitért, hogy a magyar gazdaság a fenntartható GDP tekintetében 2020-tól alulteljesítővé vált.

Szigorúbb szabályokra, eltérő uniós támogatási fókuszokra és az MFB-től kapott segítségre számíthatnak a cégek

Szigorúbb szabályokra, eltérő uniós támogatási fókuszokra és az MFB-től kapott segítségre számíthatnak a cégek

A korábbiakhoz képest egyszerűsített formában érhetők el az MFB-nél az uniós támogatások, azonban sok szempontból jóval szigorúbbak a jelenlegi 2021-2027-es ciklus szabályai, mint az előző hétéves költségvetés programjainál voltak. Főként az RRF-források esetében igaz ez – mondta el Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója részletes előadásában a várható és már zajló uniós támogatási programokról a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Kiemelte az előző időszak forrásmennyiségét és a végrehajtási struktúra változásait, majd részletesen kifejtette a pénzügyi eszközök és azok tervezett felhasználásának részleteit.

Elbúcsúzhatunk a 4%-os idei GDP-növekedéstől: vannak, akik a felére számítanak

Elbúcsúzhatunk a 4%-os idei GDP-növekedéstől: vannak, akik a felére számítanak

A tavalyi évet a mezőgazdaság kiváló teljesítménye mentette meg a még nagyobb gazdasági visszaeséstől, és azzal, hogy a negyedik negyedévben stagnált a GDP, az áthúzódó hatás is gyenge, a külső környezet gyengélkedése miatt pedig összességében elérhetetlennek tűnik a 4%-os idei GDP-növekedés, amelyet a kormány hangsúlyoz, inkább 2-3%-os átlagos bővülés várható – rajzolódik ki a ma közzétett KSH-adatokra érkezett elemzői reakciókból.

5 százalék körüli GDP-növekedési célt tűzött ki idénre Kína, jócskán növelik a hadikiadásokat

5 százalék körüli GDP-növekedési célt tűzött ki idénre Kína, jócskán növelik a hadikiadásokat

A kínai kormány tavalyhoz hasonlóan idénre is 5 százalék körüli GDP-növekedési célt tűzött ki egy ma kiosztott kulcsfontosságú dokumentumban, amelyet „nem lesz könnyű elérni” a kínai miniszterelnök szerint. A hadikiadásokat 7,2%-kal növelik, és 12 új városi munkahelyet terveznek létrehozni, és a gazdasági teljesítmény „cikkcakkokban” történő növekedése is szóba került.

Fontos szintek estek el - Mi lesz a forinttal?

Fontos szintek estek el - Mi lesz a forinttal?

Fontos technikai szintet vitt át a forint árfolyama azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank az eddigi 75 bázispontról 100 bázispontra gyorsította a kamatcsökkentési tempót. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy jól időzített a jegybank a kamatcsökkentés felgyorsításávál? Esetleg ez már egy új monetáris politikának az előszele? Hogyan teljesíthet ebben a helyzetben a forint a következő időszakban?

Döntöttek az olajhatalmak

Döntöttek az olajhatalmak

Emelkedésnek indult ma reggel az olaj ára, miután az OPEC+ tagjai megállapodtak abban, hogy a második negyedévre is meghosszabbítják a napi 2,2 millió hordónyi önkéntes olajkibocsátás-csökkentést - írja a Reuters. Alapvetően erre a döntésre számított a piac, ezért heves reakciót egyelőre nem váltott ki a döntés.

Mekkorát csökkenhet még a kamat Magyarországon?

Mekkorát csökkenhet még a kamat Magyarországon?

Az MNB januári és februári döntésének konkrét mértéke (75, vagy 100 bázispontos csökkentés) valószínűleg jóval kevésbé fontos, mint amit a piac ezeknek a lépéseknek tulajdonítani látszik. Sokkal fontosabbnak tűnik a következő néhány hónap inflációs adata, és az, hogy a tengerentúli és az euróövezeti kamatok mikor indulhatnak csökkenésnek, és hogy ennek mekkora a tere. A nyár elejére várhatóan kialakuló, 6-7 százalék közötti kamatszintig vezető utat (főleg a forint árfolyamában) az aktuális lépések mértéke azonban döcögőssé teheti.

Véleményt mondott az EKB a kormány módosításairól

Véleményt mondott az EKB a kormány módosításairól

A közelmúltban a Pénzügyminisztérium - egyebek mellett - az MNB igazgatósága feladatkörének módosítása, valamint az MNB Felügyelőbizottság hatáskörének kiterjesztése céljából a magyar jegybanktörvény módosítását kezdeményezte. Az Európai Központi Bank véleményezési feladata keretében tegnap kiadott dokumentumában néhány változtatást javasol, illetve általánosságban a jegybanki függetlenség tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta. A jegybank üdvözölte az EKB álláspontját, a módosításokat előterjesztő Pénzügyminisztérium pedig hangsúlyozza, hogy a jegybank függeltensége nem sérül.

Tibor Dávid: elvégeztük a házi feladatot, várjuk a fordulatot

Tibor Dávid: elvégeztük a házi feladatot, várjuk a fordulatot

Egy jelentős egyszeri tételnek is köszönhetően ismét veszteséggel zárta a negyedévet a Masterplast, ráadásul egy tegnap esti bejelentésben le is minősítették a társaságot. A vállalat elnök-vezérigazgatóját, Tibor Dávidot kérdeztük a leminősítés és a gyorsjelentés hátteréről, a tavalyi évről és az idei kilátásokról. Szóba került a hazai építőipar nehéz helyzete és az, hogy hogyan tervez ebben a környezetben lavírozni idén a társaság, de arról is beszélt a cégvezér, hogy mikor várhatóak itthon az állami energetikai támogatási programok.

Úgy néz ki, az EKB június előtt nem fog kamatot vágni

Úgy néz ki, az EKB június előtt nem fog kamatot vágni

A Szlovák Nemzeti Bank elnöke, Peter Kazimir szerint az Európai Központi Banknak (EKB) el kell ismernie a javuló inflációs kilátásokat következő ülésén, de kerülnie kell minden kamatcsökkentésre vonatkozó ígéretet. Szerinte a kamatvágást júniusig halasztania kellene az EKB-nak. Az infláció gyors visszaszorulása mellett a döntéshozók épp azt vitatják, hogy mikor kezdjék meg a lazítást.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.